Nyári gyermek- és ifjúsági tábort tartottunk gyülekezetünkben 2021. július 26. – augusztus 1. között.
Ismét gyerekek és fiatalok hangjával telt meg a pestszentlőrinci evangélikus templom július utolsó hetében. A járványidőben sokkal csendesebbé vált gyülekezeti életben alig volt lehetőség a személyes találkozásra, de most újra gondtalan táborozásra jöttek össze a hittanos és ifis korosztály tagjai a templom és a szomszédos Sztehlo-gimnázium erre a hétre egybenyílt zugaiban. Ige és énekek, finn és angol szavak és mondatok, pingponglabdák kopogása és focilabdák csattanása hallatszott reggeltől késő délutánig…
A lelkészváltásra készülő gyülekezetben megújuló, fiatalos szolgáló csapat kezdte meg a közös munkát, amely a jövőben is folytatódik majd gyülekezetben és iskolákban egyaránt. Éppen ezért állt a középpontban a tanítványok élete és elhívása az Ó- és Újszövetségből: Ábrahám, Mózes, Sámuel, Dávid, Jeremiás, Péter, Pál, János és az emmausi tanítványok… A mi bibliai aranyérmes csapatunk tagjai, akik éppúgy lelkesítő példaképekké lehetnek, mint a mai olimpiai bajnokok! Tanítvánnyá válni ugyanis ma éppolyan egyszerűen lehet, mint a bibliai időkben, ha vállaljuk a mindennapok természetes menetében az Isten jelenlétéből és igéjéből nekünk szóló edzési tervet a hervadhatatlan koszorúig.
Mivel ezekben a hónapokban amúgy is sok szó esik a pestszentlőrinci evangélikusok további terveiről, a gyülekezeti jövőképben a most feltűnt harminc táborozó fiatal arcán és hangjában a következő évek ificsoportjának, istentiszteleteinek, presbitériumának az életét, megújulását látjuk-halljuk. A táboraink mögött álló közös gyülekezeti, szülői és kormányzati erőfeszítések nem mást fejeznek ki, mint a reménységnek egy Istentől megáldott jövő felé kirajzolódó útját – amit kívánunk a következő evangélikus nemzedéknek is az ideológiák fűtötte és szaggatta lázálmok helyett.
Mai tanítványaink a hittanon, konfirmáción, templomi találkozásokon és a Sztehlo-iskolából a jövő reményét és ígéretét erősítik meg nekünk: „…veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig.”
Korányi András
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.