Augusztus 20. a magyar egyházalapítás egyik fontos emléknapjává is vált, mivel ezen a napon avatták szentté István királyt 1083-ban. A magyarok Kárpát-medencei kapcsolata a kereszténységgel a 10. század közepére nyúlt vissza, első püspökünk a bizánci Hierotheosz volt – a reális regionális viszonyoknak megfelelő kettős, keleti-nyugati (görög-latin) orientáció egészen a 13. századig jelen volt a magyar kereszténységben.
István király nem csupán a hazai uralkodók közül emelkedik ki, hanem „az igazságos király” mintaképe is lett az érett középkor hajnalán Európában – ez azt jelentette, hogy Istentől kapott elhívását a rátermett uralkodásával igazolta. István valóban toronymagasan kiemelkedő politikai tehetség volt, akit már édesapja, Géza készíttetett fel az uralkodásra.
Munkatársainak szintén számos tehetséges embert tudott megnyerni, többek között a velencei származású Gellért püspököt is, aki 1046-ban lett politikai gyilkosság áldozatává a budai Gellért-hegynél.
Adjunk hálát Istennek, hogy a kereszténység az elmúlt évezredben sosem halt ki népünk köréből a Kárpát-medencében!
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.